Az online fotopályázatok hiteles elbírálásában nem sokan hisznek. A Szabadság olvasói fényképei kapcsán is rengetegen kommenteltek, Olivér egy vitát is elidított ezzel kapcsolatban. A szavazási szabályok és feltételek többnyire mindenütt ugyanazok. A picibaba.hu internetes portálon is van egy fotópályázat, ahol 6 évesnél kisebb gyerekek fotóival lehet nevezni. A hetente újrainduló pályázat címe: a hét szépe. Beneveztem Nimród egyik fotójával, miért ne alapon. S szóltam a barátaimnak, ismerőseimnek, rokonaimnak, hogy szavazzanak rá. Mivel regisztrálni kell kevesebben szavaztak, de erre számítottam. A legtöbb online versenynél kell regisztrálni, ezt természetesnek meg több szempontból hasznosnak tartom. A szavazás elindítását követően minden regisztrált felhasználó minden nap szavazhat online, azonban egy fotóra egy nap csak egy szavazatot adhat le. Egy IP címről, egy gépről, egy felhasználónévről, egy nap, egy babára, csak egyet lehet szavazni Ez eddig ok is, míg el nem olvastam az sms szavazásra vonatkozó szabályokat. Emelt díjas SMS formájában azonban korlátlan számú szavazat leadható. A (06-90) 611-112-es SMS számra elküldhető a pályázó neve mellett feltüntetett SMS kód. Az emelt díjas SMS ára 120 Ft+Áfa (144 Ft). Egy SMS küldésével 3 szavazattal növekedik a kódhoz tartozó pályázó szavazatszáma. A fenti szabályok lényege nem az lett volna, hogy mindenki cask egyszer szavazzhasson? De itt az a lényeg, hogy ingyen egyszer szavazhatsz, de ha fizetsz érte akárhányszor. Akkor ez mitől pályázat. Hol szól ez a verseny a babákról vagy a kép minőségéről? Ne mondjam azt, hogy csúnya gyerekről készült képpel is lehet nyerni, de ha valaki feltölt egy rossz minőségű fényképet sebaj. Feltölti a telefonját x forinttal s ha mind a szavazásra költi nyerhet. Nevezéskor beixeltem, hogy tudomásul veszem a portal szabályait, tehát mérgelődni sincs jogom. Érdemes játszani?
Minden, amit megtehetsz annak érdekében, hogy ideális férfival találkozz, az, hogy megszülöd.( Miranda-Sex és NY)
Rég nem írtam semmit, az utóbbi időben hanyagoltam a blogolást. Az utóbbi két hétben viszont annyi minden történt velem, amit nem lehet nem elmondani. Azt sem tudom, hogy hol kezdjem. Röviden: anya lettem. Két hete, január 13-án este 22.3o.-kor megszületett Nimród fiam, 32oo dkgmal, 55 cmrel. Egy igazi gyerek, aki az enyém. Két hete el se tudtam képzelni, ma nélküle nem tudom elképzelni. A sztori úgy kezdődött, hogy szerdán este a nőgyógyász megvizsgált, s azt mondta ebből ma szülés lesz. Látta rajtam a sokkot, azt mondta ebből csak két dolog lehet: fiú vagy lány, ne ijedjek meg. S már írta is a beutaló papírt a szülészetre. Szerencsére ott volt velem Kata kolleganőm, mert különben haza mentem volna, hogy én már biztos nem. A taxiba lepergett előttem az összes kórházas sorozat amit láttam, s próbáltam elképzelni milyen is lesz. Aztán a második sokk: meg kell mondjam a szüleimnek s meg kell mondjam a barátomnak. De hogy? Aztán eszembe jutott, hogy én kellene éjjel a netre töltsem az újságot. Beérkezve kérdések, vizsgálatok, telefonok gyorsan, nem is emlékszem kinek mit mondtam, aztán megpróbáltam elmagyarázni Katának hogy hol lakok, mi hol van, mert ugye nem kórházba készültem. A filmekbe a szülés öt perc és két ordítás, s már kapja is a babát a kézbe a szerencsés kismama. De élőbe nem olyan, mint a moziba. A legfurább a fájás. Egyszer azt érzed meg se tudsz mozdulni, minden izmod szakad szacskába, aztán minden ok, mintha nem is fájt volna, mire meg jól vagy kezdődik előlről. Közben meg valami gépet kötnek rád, s hallgassák a kattogásokat. Ha mindez nem elég akkor két gyakornok vagy rezidens vagy mittudoménmi srác néz s hallgassa a nővér magyarázatát. Szerencsére az orvosnő magyar volt, méghozzá ő is Judit. Jó volt, hogy ő magyarul beszélt hozzám, mert abba az állapotba nehzemre esett megérteni a román szöveget, válaszolni meg nem is biztos tudtam volna. Aztán egy idő után, nem tudom mennyi lehetett, de jóval több mint a Grace klinikás szüléseknél azt mondták fel az ágyra, lábat szét: szülünk. Csakhogy hiába minden erőlködés, mert nem sikerült. Mellettem a nővér meg próbálta mondani, hogy hogy lélegezzek. Ő könnyen beszélt, nincs polipja, meg aztán 24 év alatt csak sikerült lélegezni ha életbe maradtam. Le, nem tágult eléggé, később újra próbáljuk-hangzott a megállapítás. Megjelent egy másik nővér nagy kék labdával, azt mondta üljek rá és szökdössek amikor fáj. Tényleg jobb volt labdán mint ágyban, de nagyon hülyén éreztem magam. Jó néhány szökdöséssel később azt mondták próbáljuk újra. De másodszorra sem sikerült. Ekkor úgy döntöttek, hogy felvágnak. Egyik nővér azt mondta, hogy mondjak egy fiú meg egy lány nevet. Most? De hát ezen gondolkoznom kell, s most nem tudok ilyeneken gondolkodni. Mennyit kacagtam régen azokon a csajokon, akik már a gimibe tudták, hogy fogják hívni a gyermeküket. Annak ellenére, hogy nem volt előre kitervelt nevem, két dologba biztos voltam: az én gyermekemnek nem lesz kimondhatatlan külföldi neve és nem lesz olyan szokványos neve, mint minden második gyereknek. Ezután alá kellett írnom a beleegyezésemet az altatásba. Nagyon csúnyán néztek rám, amikor elkezdtem olvasni a két oldalas dokumentumot. Rájöttem: ez nem az a film, amikor az apróbetűs részt is elolvasom aláírás előtt. Aztán tolószékbe és vittek műteni. A tolószék részt nem értettem, mert hát a lábammal semmi baj nem volt. Útközbe a folyóson láttam Krisztiánt, megnyugtatott a tudat, hogy habár a családom több mint kétszáz kilométerre van nem vagyok egyedül. Betoltak a műtőbe. Zöldbe öltözött orvosok, nővérek, zöld lepedő, furán pittyegő gépek. Ez tényleg olyan volt mint a filmeken. Miután injekciót kaptam a hátamba egy rövid idő múlva elkábultam, nem tudtam ébren maradni bármennyire erőlködtem. A következő kép, hogy emelik a lábam. Láttam és tudtam, hogy az az én lábam, de nem éreztem. Iszonyatos érzés. Néztem szét, vártam hogy megmutatják a gyereket. De nem. Betoltak egy sötét kórterembe, perfúzióra kötöttek és mellém rakták a táskámat. Pár percre beengedték Krisztiánt, aki próbált megnyugtatni és megmutatta a telefonjával készült képet Nimródról. Egyedül maradtam a sötétbe. Vagyis voltak még valakik a kórterembe, de halványan láttam őket. A mellettem levő asztalon volt egy két literes víz. De se az üveget nem tudtam felemelni, se a fejem, se felülni, a próbálkozás hatására pedig elkezdett fájni a friss varrás a hasamon. Félelmetes volt. Elkezdtem csipkedni a zsibbadt lábam, de nem éreztem semmit. A mellettem .levő táskámból kivettem a telefonom. Rengeteg új smsem, nem fogadott hívásom volt. Ahogy elkezdtem olvasni megnyugodtam. Nagyon sokan mellettem voltak, izgultak értem. A klinikával szemben levő Heltai kocsmában várták az eredményt a barátaim, lakótársaim. Elkezdtem válaszolgatni az smsekre, Amikor beszélni próbáltam valamelyikükkel megismertem az egyik halvány szobatársam. Vagyis a hangját, azt mondta, akit most műtöttek ne telefonáljon. Nehzen, de elaludtam. Másnap arra ébredtem, hogy tudom mozgatni a lábam. Közbe megérkezett Kolozsvárra a nagynéném és a tesóm is, rengetegen hívtak telefonon. A másfél nap az intenzív osztályon nagyon hosszú volt, főleg a kiszolgáltatottság bosszantott. Aztán végre normál kórterembe kerültem, ahol együtt lehettem a picimmel. Amikor ketten voltunk már nem tűnt olyan szörnyűnek a kórház. Imádom ezt a pici pasast, örülök, hogy van nekem, nem csinálnám vissza semmiért. Mindig szerettem a gyerekeket, vigyáztam sokat tíz évvel kisebb húgomra, rokon gyerekekre, szomszéd gyerekekre, barátok gyerekeire. De teljesen más érzés, ha a te gyereked a pici ember. Szóval több mint két hete babázós üzemmódba vagyok kapcsolva, s ez egy darabig még így lesz.
Kisfiam fotóblogja
Hol lehet kábítószert vásárolni? Hát a Főtéren. Mintha mi se lenne egyszerűbb. A boltok során vagy egy Legal Herbs nevű üzlet: cégtábla, engedély-minden , ami egy üzlethez kell. Persze nem is újdonság, Csíkszeredában és Vásárhelyen már rég működik ilyen . Az üzletben nincs pult, nincs vitrin, nincsenek árcímkék. Egy átlagoska pasas laptopozik, mintha irodába ülne. Ha megkérded hova van kirakva az áru te tűnsz hülyének. A fiókot kihúzza, s megmutatja mindét terméket. Igen, van olyan üzlet ahol a kínálat két termékből áll. Az egyik hallucinogén anyagot tartalmazó növény, a másik tabletta. 4o, illetve 8o lej. Na me, ilyen árak mellett legyen valaki romániai fizetéssel drogfüggő. Na, persze, elméletileg ettől nem is lehet, mert ez legális. Illegális áru nincs, legalábbis nappal. Az üzlet hajnali ötig nyitva tart, lehet, hogy éjjel mást is kivesz a fiókból a bácsi. A valutaváltós szerint este sokan járnak oda, főleg arabok.Na, de mindent ki kell próbálni egyszer. Vagy nem. Vagy mit tudom én. Szívás. Csak úgy ne járjatok, mint Móricka.
A Daily Mail felmérése szerint az idei nyár legkedveltebb darabjai a miniszoknya és a nyári csizma. De nem mindenki gondolja így.
,,Rossznyelvek szerint a divatcsináló csizmás kandúrok ez alkalommal rossz üzletet kötöttek. Hacsak ténykedésükkel nem valamilyen újfajta lábdezodort gyártó multinak a malmára igyekeztek hajtani a vizet.-írja egyik kollégám megkérdőjelezve a létjogosultságukat.
Nem kell megijedned,nyugi, ezek nem azok a zárt csizmák, amiket télen viselnek, a legtöbb esetben vékony anyagúak, lyukacsosak vagy szinte teljesen nyitottak. Így remekül szellőzik a lábad, ugyanakkor ez egy nagyon trendi és kényelmes városi viselet is lehet. Főleg miniszoknyával.
Hát igen, július a fesztiválok hónapja. És elkezdődött. Igaz ez a hétvége még nagy durranások nélkül fog lezajlani, de aztán nincs megállás. Jövő héten szinte egyszerre indul a rockos és az eus vonal. Szejkén négy nap alatt 34 zenekart hallgathatunk meg, lesznek visszatérő régi arcok és újdonságok is, meg lesz strand. Tusnádfürdőn ennyi koncert azért nem lesz, de lesz politika. Az egymásra szervezés szerintem nem okozhat gondot, kicsit más a célközönség. Van akinek Deák Bill a sztár, van akinek Markó Béla. Ezek után rögtön jön is a Természetesen . A Tusványos, aki még nem tudná. A legrégebbi nyári tábor koncertet és politikát is tartogat: lesz Dj Zsolt és Németh Zsolt is. Nyitóbuli Dj Zsolttal, megnyitó előadás Németh Zsolttal. S ha ennyitől még nem fulladtál ki, akkor irány a Félsziget. Nulladik napi buli , reggeli kávé a sörpatikában-persze 12 környékén. Aztán megkóstóljuk a hangulatot, megnézzük az újdonságokat és estére már otthon érezzük magunkat. Addig is ráhangolás…
Még három hét és itt a Félsziget. Hogy térdig leszünk-e sárosak vagy sült csirkék leszünk még talány, ugyanis a szervezők nem árulták el, hogy a fennvalóval való egyeztetés milyen stádiumban van. De az biztos, hogy már a nulladik napon olyan a program, hogy senki sem fog az időjárással törődni. A soha ki nem maradó kedvenceink mellett lesz Prodigy és Tiesto, utolsó lehetőség élőben látni a Nine Inch Nailst, és itt tér vissza az Iris is. Én minden nap tetoválásra fogom cserélni a kólás kupakomat, persze ha úgy alakul, hogy iszok kólát is. Meg egy csomó új kipróbálni való van, ahogy elnézem a programot. Remélem minél többen ott lesztek, és együtt bulizunk. Hajrá nyár, hajrá fesztigyálok!
Az összefogós politikusok optimisták, azt remélik ha 2007-ben a verseny az urnákhoz vitte az embereket, akkor most az összefogás is oda hajtja őket. Ha tennének egy kört Székelyföldön, akkor a plakátok állapotából rájönnének, hogy mennyire értékelik az emberek az összefogás találmányát. Zónánként meg lehet állapítani, hogy a lakosság MPP vagy RMDSZ párti-e. Méghozzá igen egyszerűen. Ha a nagy összeborulásos, kézfogós plakátról Tőkés hiányzik akkor valószínűleg RMDSZ párti a környék, ha Markó van letépve a falról, akkor MPP-s környéken járunk. Kevés az épen maradt plakát. Ha az épen maradt plakátok az összefogással egyetértők számát mutatják, akkor nem lesz négy! DE fő az optimizmus.
Mikor? Hétfőn 11 órakor. Hétfőn 11 órakor, amikor már túl vagy a diáknapokon s van pár filmdarab, ami kiszakadt, van pár kocka ami nem ugrik be, akkor talán segít ha magnézed Webshopokat böngésztem, mert a hugimnak most a speciális feliratú pólók a mániája.Mivel a hétvégen nem kaptunk Udvarhelyen egy üzletbe sem olyant, amilyent szeretett volna gondoltam körülnézek a neten, mert hogy ott ugyebár minden van Az x.oldalon megakad a szemem egy termékneven. Pasipárna. Nem tudtam megállni, kíváncsiságomnak engedve rákattintottam.
Íme a termékleírás:
,,Fél férfi testet formáz, amihez (akihez) bátran odabújhatsz, ahogy számodra a legkényelmesebb. Könnyű puha, felülete selymes tapintású, használata mindig kellemes. Aludhatunk a testén és a karján, oldalt, háton vagy hason fekve, a kezét a nyakunkon vagy derekunkon átvetve. Kiváló alváshoz, heverészéshez, barát- vagy öleléspótláshoz, ha túl nagy az ágy és félünk benne, ha nincs ki mögé bújni horrorfilm nézés közbe”
Vajon tényleg van aki ilyent rendel, aki ilyenre költ? Mert ugye nem az a hülye, aki eladja, hanem aki megveszi. Na de legyünk komolyak. Csajok, vennétek pasipárnát? A két dolog külön jó, s mindkettővel jó aludni, de ez a kettő az egybe meredek nekem nagyon. Az még hagyám, hogy a pasidat párnának használod, de hogy a párnádat pasinak? S hogy a baromságból ne legyen elég, az oldal felsorolja az érveket is, amiért jobb a paipárna, mint a pasi
1. Minden éjszaka veled alszik.
2. Tuti vevő a romantikus filmnézésre.
3. Sosem megy el a haverokkal kocsmázni.
4. A foci VB helyett biztos, hogy téged választ.
5. Nem hagyja felhajtva a WC ülőkét.
6. Őt a barátnőid is kedvelni fogják.
7. Ha csaj buliból hazaérsz, nem vár féltékenységi jelenettel.
8. Bátran bemutathatod neki a legújabb shopingolás eredményét.
9. Nem hajt rá a barátnőidre.
10. Sosem fogod horkoláson kapni.
11. Nem fog kitúrni az ágyból, vagy lehúzni rólad a takarót.
12. Ha meglát egy szőke bombázót, nem fog kiguvadni a szeme.
13. Nem fogja megjegyezni, ha felszedtél 1-2 kilót.
14. Sosem hagyja a használt alsónadrágját az ágy mellett.
15. A Mama sem fog hisztizni, hogy tapló a pasid.
16. Nem fog megharagudni, ha “fáj a fejed”.
17. Ha felhozod az eredetit, még 3-an is szórakozhattok…
18. Sosem izzad meg egy forró éjszaka után.
Ezek az érvek úgy hangzanak, hogy ha van pasid sem kell, vegyél inkább pasipárnát. Egyszerűbb kezelni s monitorizálni, nehogy már igazival foglalkozzunk. Röhej!
Nekem az számit jó filmnek, amibe akkor sem alszom bele, ha nagyon álmos vagyok. A Gettó milliomosra nem csak azért voltam kíváncsi, mert nyolc Oszkárt kapott most, hanem mert sokáig kedvencem volt a Trainspotting. Lehet, ha az elvárásom volt túl nagy, de nem estem hasra a filmtől. Pontosabban belealudtam. Nem nagyon rossz, de az egyszer elmegynél nagyobb minősítést nem adnék neki. Indiába a Vágó Istvánok sem olyanok, mint nálunk. De ha csak ennyi lenne a baj. Az amerikai Indiával szánalmasan vadásszák a hatásokat, s véresen csöpögős nyállal van tele. Már az elején bedob egy bummot, hogy készítsük a könnyeinket. Jó mese, hogy a srác olyan sorrendbe kapjon kérdéseket, hogy el tudja a storyját mesélni. De végül is az egész történet egy mese: a szegény legény vagyok, lúzer vagyok, de a végére úgyis becsajozok. Vagyis a drámára rábogozunk egy kis szerelmi szálat s kész a kasszasiker: került 15 millió dollárba és már több, mint 150 milliót kaszáltak vele. Szóval ha én kellene adjam a díjat, nem e mellet a film mellett adnám le a voksom. Habár a többi jelöltet még nem láttam.
Legutóbbi hozzászólások